Tanácsadás

Leküzdhetetlen túlsúly, megcsúnyult bőr, kínos izzadás, rossz alvás, gyakori fejfájás… Csak néhány tünet azok közül, amit az inzulinrezisztencia okozhat. Az állandó rossz közérzet persze hatással van a lelkiállapotra is.

Orvosként és érintettként is pontosan tudom,

• hogy szinte lehetetlen a sok „hasznos tanács” közül jól választani,
• milyen nehéz megfelelő segítség nélkül fogyni,
• hogy nagyon kellemetlen és bonyolult folyton csak diétázni,
• milyen előítéletekkel kell megküzdenie az érintetteknek,
• mennyi erőfeszítést kíván egy-egy rossz szokás elhagyása,
• milyen jelentős hatás érhető el a legapróbb változásokkal.

Az én történetem:

A túlsúly számomra is hosszú ideje probléma volt. Ironikus módon végül pont egy betegség könnyítette meg a fogyást, amire aztán egy diétás programmal is rásegítettem. Nálam az okozza a nehézséget, hogy egész egyszerűen szeretek jókat enni. Számomra kín és gyötrelem sokszor kis adagokban táplálkozni. A legtöbb fogyókúra alatt azt éreztem, hogy sosem tudok jóllakni, és folyton az járt a fejemben, hogy de jó lenne enni valamit. Bizony, még orvosként sem könnyű találni egy olyan megvalósítható diétát, ami kiküszöböli ezt a kellemetlenséget, és amivel elérhetem a célomat. Magam is sokat küzdöttem tehát már ezzel a problémával, ezért sem hiszek az azonnali, nagyléptékű változást kínáló ígéretekben. Ma már tudom, hogy az önismeret, a helyes diagnózis és a támogató közeg együttesen kell ahhoz, hogy végre képes legyen az ember változtatni.

„Sokkal fontosabb azt tudni, milyen embert érint a betegség,

mint azt, hogy milyen betegség érinti az embert.”

Hippokratész

A betegeimnél látom, hogy minden embernél van egy érzékeny pont, egy szűk keresztmetszet, amin lényegében az egész folyamat sikere áll vagy bukik.

Valaki szereti az érzést, hogy tele a hasa. Valaki imád nassolni. Más nem tud lemondani az édességről. És olyan is van, aki egyszerűen nem tud éhesen elaludni, muszáj este tele ennie magát. Ahány ember, annyiféle szükség és vágy.

Pont emiatt én nem a diétában vagy az életmódváltásban hiszek, hanem az emberben, aki azt képes minden egyes nap végrehajtani. Én nem abban segítek, hogy egy bizonyos fajta fogyókúrás programot tudjon valaki végigcsinálni. Szerintem sokkal hasznosabb az illető számára megfelelő, testreszabott megoldásokat megkeresni.

Nagyon komoly feltárást igényel, hogy lássuk, hol vannak azok a pontok, ahol érdemben lehet beavatkozni egy nyilvánvalóan rossz rendszerbe. Az életmód legkisebb módosítása is csak akkor lehet sikeres, ha mindent figyelembe veszünk, ami az érintettre hat.

Meg kell ismerni az illető

• fizikai állapotát és pontos tüneteit,
• genetikai hátterét,
• napirendjét,
• egyedi életritmusát és a szokásait,
• átlagos étrendjét,
• az őt naponta érő hatásokat,
• lelki és fizikai korlátait,
• valós lehetőségeit.

Számomra ez az információgyűjtés egy izgalmas nyomozás. Szeretek beszélgetni a betegeimmel, és fényt deríteni olyan aspektusokra is, amelyek egyáltalán nem nyilvánvalóak. Mivel a problémamegoldás a lételemem, addig kérdezek, amíg a válaszok alapján nem tudok olyan javaslatot adni, ami gyakorlatban is kivitelezhető és hatékonyan segít a páciensnek.