Króm
Hogyan járul hozzá a króm az egészségünkhöz? A króm biológiai jelentőségére az 1950-es években derült fény. Egy olyan nélkülözhetetlen nyomelemről beszélünk, amelyre a szervezetünknek ugyan kis mennyiségben van csak szüksége, azonban saját maga nem képes előállítani.
Alapvető élettani folyamataink és a króm
Elsősorban a cukorbetegek gyógyításában találták hasznosnak, mivel fontos szerepet tölt be a fehérje-, zsír- és szénhidrát anyagcsere normális működésében. Optimalizálja a csökkent glükóz-toleranciát és növeli a szövetek inzulinérzékenységét. Pozitív hatása van az érelmeszesedés kóros folyamataira, és a koleszterinszint csökkenésére.
Nem csak a fogyókúrázóknak, de az egészséges életmód híveinek is jó hír, hogy segít fokozni a fogyást és javíthat az optimális testösszetétel elérésében.
Krómhiány és jellegzetes tünetei
Szerencsére ritkán fordul elő, hogy valakinek súlyos krómhiánya legyen. Az életkor előre haladtával, az egyoldalú táplálkozás, a feldolgozott élelmiszerek valamint a túlzott cukorfogyasztás következtében viszont csökken a szervezetben lévő króm mennyisége.
A helyzetet súlyosbítja, ha gyulladás van a szervezetünkben, túlzásba visszük a sportolást, vagy lelki megterhelés alatt állunk, ezek mind gyorsítják a króm kiürülését.
Gyanakvásra okot adó tünetek:
- gyenge vércukorszint-szabályozás
- alacsony energiaszint, fáradtság
- magas koleszterinszint és a szívelégtelenség gyanúja
- alacsony koncentrációs képesség és gyenge memória
- hangulatváltozások, a szorongás növekedése
- az étvágy változásai
- súlyváltozások
Természetesen ezeket a panaszokat számos egyéb más tényező is okozhatja, de a krómhiányra sem árt gondolnunk.
A króm előfordulása
Kétféle, egymástól teljesen különböző szerkezetű krómot különböztetünk meg.
- A háromértékű, biológiailag aktív króm az élelmiszereinkben található és létfontosságú elem.
- A hatértékű króm, ami az emberi szervezet számára mérgező vegyi anyag, ipari szennyezésekből -fémipar, olaj- és szén-, hulladékégetés stb.- származik.
Ha táplálékból szeretnénk fedezni a szükséges króm mennyiségét, akkor leginkább teljes kiőrlésű gabonát, a hüvelyesek magját, májat és sajtot fogyasszunk rendszeresen. Egyik fő forrása a sörélesztő.
Sajnos a táplálékból igen csekély mértékben, kb. 2% szívódik fel. A felszívódás után a vérben transzferrinhez (vas-szállító fehérje) kötődik, majd a májba jut.
A krómot tartalmazó étrendkiegészítők közé tartozik a króm-pikolinát és a króm- polinikotinát. Ezeknek a vegyületeknek a leghatékonyabb és legbiztonságosabb a szervezetbeni hasznosulása.
A króm és a szénhidrát anyagcsere
A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a króm kiegészítők hasznosak lehetnek a 2-es típusú cukorbetegségben és inzulinrezisztenciában is. Egy tanulmányban 2-es típusú cukorbetegek vércukorszintjét stabilizálták két hónapon keresztül napi 1 mg króm adásával, ezután az inzulin- és koleszterinszintjükben is egyértelmű javulás következett be.
Kutatások szerint a króm a sejtmembránban elősegíti az inzulin felvételét, ezáltal fokozza az inzulinműködést. Növeli az inzulinreceptorok (azaz érzékelők) számát a sejtek felszínén és segíti az inzulin hormon erősebb kapcsolódását a receptorhoz.
A krómfogyasztás csökkenti az éhséget, illetve a cukorfogyasztás iránti vágyat, ezért is könnyebb a szénhidrátcsökkentett diétát tartani.
Főleg akkor hatékony 2-es típusú cukorbetegségben, amikor alacsony a krómszint a szervezetben, ekkor segít jobban a vércukorszint normalizálásában.
Javasolt mennyiség
A napi maximális mennyiség, túladagolásra vonatkozó adatok hiányában, limitálva van, kb. 10 mg/fő mennyiségre. Kutatók szerint napi 1000 mcg-nál többet nem érdemes fogyasztani.
A krómhiány ritkán fordul elő. Olyan betegeknél figyelték meg cukorbetegség jeleit, akiket kórházi körülmények között vénásan tápláltak és nem adtak krómot az infúzióba. Amint krómot is juttattak a szervezetükbe, a cukorbetegség jelei is megszűntek.